Gasztrojézuska

2008 január 21. | Szerző: kov |

Tudtam, hogy a Jézuska nem jön üres kézzel, hoz nekem olvasnivalót is, rendesen. Volt persze listám is, hogy mire vágynék, Kedves Jézuska, de nekem olyan a Jézuskám, hogy tud mindent überelni… Így aztán a vágyottak mellett lett olyan is, ami igazi meglepetés, de nagyon eltalált formája annak.

A vágyott

Azt gondoltam, így az új évrezed nyolcadik esztendejének hajnalán kijár nekem már egy Nigella szakácskönyv. Valahogy kimaradtam az első kettőből, de ennek a mostaninak olyan igéző volt a címe és az alcíme, hogy úgy éreztem, végre egymáséi kell, hogy legyünk. Ezzel aztán végre – úgy reméltem – elindulhatok azon az úton, ami az igazi házi istennőséghez vezet teljes egészében.
Nem csalódtam Nigellában. Először is bazi nehéz a könyve, mondjuk ez főzésileg nem a legpraktikusabb, megatlálni azt a tenyérnyi helyet, az amúgy is tenyérnyi konyhában, ahol biztonsággal elhelyezhető a főzési utasítások követéséhez. Jó vastag lapokra, jó nagy betűkkel nyomtatták, utóbbi mondjuk dícséretes, utálom, ha teszem azt kakaóragacsos lesz a szemüvegem a sok fel s le rakodásban.

Jól áttekinthető, jól követhető sütireceptek várják, hogy végre bekebelezzem őket mind virtuálisan, mind a valóvilágban. Mit mondjak? Odáig vagyok tőle……






A megemlített

Ez a könyv egy sorozat második darabja, első részét a Firenzéről szólót egy barátunknak szülatésnapjára szereztük be, de amikor megláttam, hogy Budapest gasztrokörképe vázolódik egy ilyen kecses könyv által, hát mentem megemlítettem az én Jézuskámnak. Amiből az lett, hogy a Jézuska egyszerre 3 példányt vásárolt a könyvből. Minden karácsonyi eszemiszomra meghívott barátunk számára. Csak nekem nem. Úgyhogy kértem szépen a Jézuskát, hogy én is örülnék ám az általam kitalált ajándéknak. Pótolta. És bár ki nem állhatom a szagát sem, de ebben a könyvben pl megtalálható az autentikus tökfőzelék receptje is. Szerintem ez pazar!







Az elérhetetlen

Már előző karácsonykor is kaptam egy olyan könyvet, amitől így dobtam egy hátast, mert annyira lenyűgöző. (Ez a Kulinária című őrületes album), most is elállt a szavam, amikor kistestvérét kézbevettem. Ráadásul én is, mint szinte mindenki nagy barátnője vagyok az olasz konyhának, és én is, mint most már egyre többen, tudom, hogy nemcsak spagetti, pizza és tiramisu.. Hanem pannacotta például. Jó ezt történetesen Peti kollegámtól tudom. De igazán lenyűgöző gasztroélmények értek és érnek a fotelben (bocs kanapén) miközben Olaszország tájain barangolok.




A meglepetés

Őszintén szólva erről a könyvről én nem is tudtam, nem is hallottam, ezt a Jézuska fedezte fel nekem, és mert elég jól ismer, azt hiszem biztosra ment az örömfaktort illetően. Vagyishogy nagyon bejön nekem a történetmesélős szakácskönyvféleség.

Bacher Iván (tudom  nem így kell egészen írni…) szóval őt olvasni is jó, de hogy recepteket is adjon a vendégek különféle alfajának leírásához. Nagyon vicces, nagyon jó kis könyv, tényleg. Nevetős evős… Kell ennél több? 





Na ugye mennyire jól viselkedtem, hogy ennyi sok ajándékot kaptam karácsonyra?