Na jól indul a hétvége. Tegnap jógán (na ez egy másik blogra tartozik, de igen jógán) éppen relaxációban egyszer csak az jutott eszembe, hogy kiflismarnit ennék. És remek, gondoltam magamban, kiflismarni kifejezetten szombati kaja. De sem a kiskorú, sem az apja nincs annyira oda érte. Viszont én igen. Mi lesz tehát a szombati ebéd? Kiflismarni.
Ez futott végig alfa állapotban az agyamban. És akkor mára virradóra (na jó reggel) megtaláltam Marmalade (akinek a nevét mindig rosszul írom, legalábbis Ré szerint, de nem, de igen, de most már javítottam és megtanultam…. bocsánat….) kérdéseit és annyira éreztem, hogy na igen, végre kiönthetem a lelkem. Léleköntés következik:
1. Mi alapján főzök, és hol keresem az inspirációt?
Mondhatnám alfaállapotban bekövetkező kívánás alapján. Ez mondjuk túlzás, de igen, önző vagyok és általában aszerint főzök, hogy én magam mire kívánok rá. Aztán van még az a variáció is, ha a család valamire kifejezetten rákíván és a harmadik helyen a frigider tartalma mint egyetlen inspiráció jön elő.
De sokszor van, hogy egy ízt, egy illatot vágyok csupán és képes vagyok egyetlen pillanatnyi szaglásélmény érdekében végigfőzni a vasárnap délelőttöt. Aztán még ami meghatározó inspirációs tényező a gasztroblogok tartalma. Olyan termékennyé lehet válni pl. Aubergine oldala, vagy Mamma jelenetei egy olasz háztartásból, és még szeretem nagyon a többieket is, olyan sokan vannak, hogy már csak úgy tudom kezelni a dolgokat, ha a gyűjtőoldalról kalandozok. És még valami sokszor csak egy szó vagy egy kép akad meg az agyamban és mint egy őrült túrom össze a lakást azért az egy újságért, amiből a vasárnapi ebédet tervezem. Kimerítő vagyok….
2. Betartom-e a receptekben leírtakat?
Erre viszont rövid tudok lenni. Már nem. Asszem vagyok annyira gyakorlott (hm és szerénytelen), hogy már nagyvonalúan irányjelzőként tekintsek a receptek adataira. És ha a józan eszem úgy diktálja, akkor alakítsam ahogy jónak látom. De vannak igen megbízható források, akiknek a receptjeit bötű szerint veszem.
3. Mi alapján választom ki a holnapi ebédet, vacsorát?
Azt hiszem ezzel kezdtem, akkor kicsit kutyultam a dolgokon és összevontam a két kérdést, de hát a lényeget oda bele írtam. Alfa állapot, ez a titok nyitja!
Ja igen és a kúrám ideje alatt érdekes volt, mert ott a főzés kizárólag, mint alkotási folyamat játszott szerpepet az életemben. Úgy még érdekesebb a mit főzzek kérdése, mert akkoriban tényleg arra mentem rá, hogy milyen eljárást próbálnék ki, milyen módon készítsek el bármit is…
Továbbadom Zselykének, kíváncsi vagyok mit is gondol a dolgokról…