Egy másik klasszikus – Almatorta nmaris módra

2007 február 22. | Szerző: |

 És mivel igény van rá, hát ezt a remekbeszabott receptet is bemásolom ide, mert kérték tőlem. Megértem a kérésüket, nmaris nevét hálával telt ajakkal dícsérjük, ahányszor megsütöm és megesszük az almatortát!


Régi barátokra újra rátalálni nagyon jó dolog! Különösen ha a barát még hirtelen egy jó kis almatorta recepttel is megajándékoz. Amikor a fákról hullani kezdenek a vörösbarna levelek, akkortól vágyakozni kezdünk valami almás után. Almás pite, reszelt almás, almás, almával.
Az alma utáni vágy éledésekor szólt hozzá itt “alant” a blogomhoz nmaris, akit egy remek kis főzős fórumon “ismertem” meg, és bár önmagát nem nagy szakácsművésznek tartja, mégis bármely ötlete, amit megosztott velünk, megállta a helyét! Hát még a jó kis

Amerikai almatorta

Engedélyével, akár a nagy klasszikusokat, idézem:
“Szóval az amerikai almatorta az úgy van, hogy begyújtod a sütőt közepesre. Aztán 15 deka cukorból, ugyanennyi lisztből, 1 csomag sütőporból, 2 tojásból, 10 deka olvasztott margarinból tésztát kavarsz. Kimargarinozol és lisztezel mondjuk egy tortaformát, vagy egy kisebbfajta tepsit, aztán meghámozol, kimagozol 3-4-5 almát. Ha épp fejlett az esztétikai érzéked, akkor szeletkékre vágva szépen elrendezed a forma/tepsi alján. Ha bal lábbal keltél, akkor amorf darabokra felszecskázod, és belehajigálod a sütőalkalmatosságba. Azért kábé egyenletesen 🙂 Rászórsz egy marék cukrot, meg egy kevés fahéjat.

Most rá kell önteni/kanalazni a tésztát. Nekem általában túl sűrű, és “nem akar” eloszlani a cucc tetején, ilyenkor csalok egy kevés tejjel, így már megadja magát. Mehet is be a mostanra már meleg sütőbe. Nemigen szokott 20 percnél több idő kelleni neki, persze érdemes megszurkálni, biztos, ami biztos.

Jön a legnehezebb része: hagyni kell kihűlni, különben nem lehet kiborítani. Melegen az alma odaragad a tepsi aljába, a tészta meg jön ki nélküle. De ha kihűlt, szépen ki lehet borítani, így felül lesz az alma. Lehet cukorral vagy anélkül tálalni.

Eminensek vaníliapudingot, netán még csokimázt is tehetnek rá, de mire elkészülne, a süti elfogy, szóval jobb ezzel nem kísérletezni 🙂

Én, ha nekiállok, dupla adagnál alább nem adom, és akkor rendes méretű tepsiben készül. Családilag tesztelve barackkal, körtével is. Ha túl sok a gyümölcs, akkor nem fogja jól össze a tészta, ilyenkor enyhén a Chokitóhoz hasonlít, mivel nagyon ronda, de finom 🙂 Lehet jénaiban is sütni, ezt is kipróbálták már nálunk! És az a vicces, hogy TÉNYLEG imádja a nagymamám 🙂 Jobban, mint a hagyományos almáspitét. És csak akkor, ha én sütöm :-)”

Valóban dupla adaggal érdemes kezdeni és nálunk sem érte meg a csokimázt, addigra elfogyott! Pedig kifelejtettem a fahéjas cukrot!

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. mariann23 says:

    Sziasztok, szia Zsé!
    Nagyszerű a blogod, régóta csak olvasom és sütöm-főzöm a nekem tetsző fincsiségeket belőle, sikerrel. Csak így tovább!
    Az almatortához csak annyit, hogy a tepsit alufóliával bélelem ki, arra megy a sok alma, majd a tészta, így sütöm. A fele tésztába még kakóport is szoktam rakni, így szép tarka lesz a tészta, meg persze finom is 🙂
    Recepteitek alapján sikerült először életemben puhára sütni pogácsát :))
    Köszönöm!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Csak semmi brokkoli…

... és articsóka sem. Egy régi gasztroblog ugyanúgy mint régen, csak közben eltelt néhány év... :)

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!