Csirkemájat bárhogy!

2005 október 25. | Szerző: kov |

Gyerekkoromban valami nagy dolognak kellett történnie, ahhoz, hogy étteremben együnk. A nagymamám századik születésnapja például… És ha néha a’la cart étkeztünk a család mindig májat evett.
Nem tudom miért. Talán Anyu nem szeretett otthon matatni a véres húsdarabbal. Vagy a sütése macerás, vagy egyszerűen szerettük mindig is.
Mostanában nem töprengek ezen olyan sokat, hiszen jóformán hetente eszünk májat. Az új idők új szelei persze elsöpörték a disznómájat, és a sokkal lágyabb, finomabb csirkemájra szoktattak rá minket. Csak nehogy erről is le kelljen szokni!
Csirkemájat legegyszerűbb módon úgy készítek, hogy olajon megpirított hagymára dobom az aprított májakat, megszórom borssal, majorannával, néha teszek hozzá egy kis mustárt. Jól átpirítom, kicsi vízzel felöntöm, és nagyon lassú tűzön, nagyon hosszan rotyogtatom, ügyelve a lé pótlására. Ennek egy variációja, amikor darált hússal, és paradicsommártással is gazdagítom, és még tovább rotyogtatom, ilyenkor főtt metélt tésztával tálalom.
Egy másik kedvencemben nemcsak az íze miatt, hanem mert olyan végtelenül egyszerű. Fogom a bacon szalonna csíkot, a megtisztított májdarabot beletekerem, sütőbe ültetem, szépen egymás mellé, és jól megsütögetem. Én mindig aggódom, hogy eléggé átsüljön, ezért először fóliával letakarom a tepsit, úgy párolom, aztán egy kis idő után szépen ropogósra sütöm a tetejét. Ez hidegen is elég jó.
Rántva a csirkemájjal annyi a macera, hogy nagy időkihagyással gyártom csak, mindig elfelejtve az előző megpróbáltatásokat. Ennek a lényeges mozzanata a sütés, amit Polcz Alentől tanultam meg. Ő azt írja, hogy szinte hűvös olajba eregeti bele a bepanírozott májdarabkákat, és takaréklángon, nagyon lassan sütögeti. Hiába, a macera meghozza az eredményét, ez nagyon finom eledel.
Egyet még nem próbáltam, csirkemájat májkrémnek, pástétomnak elkészíteni. Pedig erre is van egyszerű módszer, az olajon megforgatott májat kihűtjük, sózzuk, majd botmixerrel, és megfelelő mennyiségű vajjal összemixeljük. Pirítóssal eléggé jól hangzik. Van egy dédelgetett recipém, ami egy egész szertartást ír le a májpástétomhoz, egyszer csak el fogom készíteni.
Ja igen! Répalány szerint a máj sózás tilalma hülyeség, legalábbis csirkemáj neki még nem lett kemény, pedig sózza. Én nem mertem ennyire forradalmi lenni, pedig Répalánynak mindig igaza van.