Elromlott a kézi elektromos habverőm, nincsen gyúródeszkám és vészesen közelgett a vasárnapi ebéd ideje. Vasárnapi ebéd pedig nincsen valami édesség nélkül.
“Te minden vasárnap sütsz?” – kérdezte meglepődve egy barátnőm. Minden vasárnap, és sajnos nagyon le vagyok maradva egy ügyvéd barátnőmtől, aki a szokásos vasárnapi süti mellett, a pénteki ebédhez is mindig süt valami konkrétat. Mondjuk buktát, vagy kakaós csigát, vagy ilyesmit. Nekem erre igazán nincsen energiám.
Szóval legutóbb a vasárnapi ebéd már majdnem teljesen készen volt, semmi sütivel! Erősen gondolkoztam, tépelődtem, mit is találjak ki gyorsan. Az elszaladunk valami cukrászdába megoldás egyáltalán nem tetszett, amikor végső elkeseredésemben felrántottam a “nagy éléskamra szekrény” ajtaját, hogy vajon ad-e ihletet nekem, a desszertet illetőleg. És adott. Elkészítettem egy nagyon kellemes ebéd utáni finomságot, talált alapanyagokból, szélsebesen.
Melba, ahogy vasárnap esszük
Hozzávalók:
– 1 zacskó vanília ízű mandulás pudingpor
– fél liter tej + még egy kevés
– 3-4 evőkanál cukor
– néhány darab babapiskóta
– 1 darab nagyobb őszibarack
– tejszín
Egy zacskó vanilia ízű manduladarabos pudingport elkészítettem a zacskó utasításai szerint. Közben egy kis babapiskótát apró darabokra törtem és vanilia cukros tejben átforgattam. A kis tálkák aljába beledobáltam néhány piskóta darabot. Erre rámertem egy-egy evőkanál pudingot, ezt megszórtam az összevágott barackkal, majd megint puding, piskóta, barack, míg el nem fogyott. Tejszínnel a tetején tálaltam. Nincs vasárnap desszert nélkül!