Elromlott a kézi elektromos habverőm, nincsen gyúródeszkám és vészesen közelgett a vasárnapi ebéd ideje. Vasárnapi ebéd pedig nincsen valami édesség nélkül.
“Te minden vasárnap sütsz?” – kérdezte meglepődve egy barátnőm. Minden
vasárnap, és sajnos nagyon le vagyok maradva egy ügyvéd barátnőmtől,
aki a szokásos vasárnapi süti mellett, a pénteki ebédhez is mindig süt
valami konkrétat. Mondjuk buktát, vagy kakaós csigát, vagy ilyesmit.
Nekem erre igazán nincsen energiám. Szóval legutóbb a vasárnapi ebéd
már majdnem teljesen készen volt, semmi sütivel! Erősen gondolkoztam,
tépelődtem, mit is találjak ki gyorsan. Az elszaladunk valami
cukrászdába megoldás egyáltalán nem tetszett, amikor végső
elkeseredésemben felrántottam a “nagy éléskamra szekrény” ajtaját, hogy
vajon ad-e ihletet nekem, a desszertet illetőleg. És adott.
Elkészítettem egy nagyon kellemes ebéd utáni finomságot, talált
alapanyagokból, szélsebesen.
Melba, ahogy vasárnap esszük
Hozzávalók:
– 1 zacskó vanília ízű mandulás pudingpor
– fél liter tej + még egy kevés
– 3-4 evőkanál cukor
– néhány darab babapiskóta
– 1 darab nagyobb őszibarack
– tejszín
Egy zacskó vanilia ízű manduladarabos pudingport elkészítettem a zacskó
utasításai szerint. Közben egy kis babapiskótát apró darabokra törtem
és vanilia cukros tejben átforgattam. A kis tálkák aljába beledobáltam
néhány piskóta darabot. Erre rámertem egy-egy evőkanál pudingot, ezt
megszórtam az összevágott barackkal, majd megint puding, piskóta,
barack, míg el nem fogyott. Tejszínnel a tetején tálaltam. Nincs
vasárnap desszert nélkül!