Valami édesség

Elromlott a kézi elektromos habverőm, nincsen gyúródeszkám és vészesen közelgett a vasárnapi ebéd ideje. Vasárnapi ebéd pedig nincsen valami édesség nélkül.

“Te minden vasárnap sütsz?” – kérdezte meglepődve egy barátnőm. Minden

vasárnap, és sajnos nagyon le vagyok maradva egy ügyvéd barátnőmtől,

aki a szokásos vasárnapi süti mellett, a pénteki ebédhez is mindig süt

valami konkrétat. Mondjuk buktát, vagy kakaós csigát, vagy ilyesmit.

Nekem erre igazán nincsen energiám. Szóval legutóbb a vasárnapi ebéd

már majdnem teljesen készen volt, semmi sütivel! Erősen gondolkoztam,

tépelődtem, mit is találjak ki gyorsan. Az elszaladunk valami

cukrászdába megoldás egyáltalán nem tetszett, amikor végső

elkeseredésemben felrántottam a “nagy éléskamra szekrény” ajtaját, hogy

vajon ad-e ihletet nekem, a desszertet illetőleg. És adott.

Elkészítettem egy nagyon kellemes ebéd utáni finomságot, talált

alapanyagokból, szélsebesen.

Melba, ahogy vasárnap esszük

Hozzávalók:

– 1 zacskó vanília ízű mandulás pudingpor



– fél liter tej + még egy kevés



– 3-4 evőkanál cukor

– néhány darab babapiskóta



– 1 darab nagyobb őszibarack



– tejszín

Egy zacskó vanilia ízű manduladarabos pudingport elkészítettem a zacskó

utasításai szerint. Közben egy kis babapiskótát apró darabokra törtem

és vanilia cukros tejben átforgattam. A kis tálkák aljába beledobáltam

néhány piskóta darabot. Erre rámertem egy-egy evőkanál pudingot, ezt

megszórtam az összevágott barackkal, majd megint puding, piskóta,

barack, míg el nem fogyott. Tejszínnel a tetején tálaltam. Nincs

vasárnap desszert nélkül!

Tovább a blogra »